Hegesztés

Míg lágyforrasztásnál az alacsonyabb olvadáspontú (150-200 °C) ón tartalmú forraszanyagok a használatosak, keményforrasztáshoz a magasabb hőmérsékleten olvadó (480-900 °C) hegesztőanyagok az elterjedtek. Munkálataink során, hasonlóan a hegesztéshez, a forrasztandó anyagainkhoz válasszunk forraszanyagot. A felhasználási terület az esetek többségében fel van tüntetve a pálca dobozán vagy a mellékelt ismertetőben. A legelterjedtebbek a réz, ezüst, alumínium alapú… Tovább »

A bevont elektródás ívhegesztéshez szükséges energiát áramforrás szolgáltatja, amely lehet egyenirányító, transzformátor vagy generátor. A hegesztés végezhető egyenárammal vagy váltakozó árammal. Egyenáramú hegesztéskor az elektróda csatlakozhat az áramforrás negatív pólusához (egyenes polaritás) vagy a pozitív pólushoz (fordított polaritás). A hegesztőív bevont elektróda és a munkadarab között ég, megömlesztve a hegesztendő alapanyagokat és leolvasztva az elektródát…. Tovább »

A forrasztás mindig egy, az alapanyagtól különböző, kisebb olvadáspontú anyaggal – forraszanyaggal – történik. Igen jól forrasztható valamilyen fémmel egy alapanyag akkor, ha a forraszanyag és az alapfém a forrasztás hőmérsékletén oldják egymást. Például a réz az ezüstöt oldja, így a réz ezüsttel jól forrasztható. Ezzel szemben sem az ezüst a vasat, sem a vas… Tovább »

A Co (másnéven MIG) hegesztéshez a következő kellékekre van szükség: DC hegesztőgép, huzalelőtoló (különálló vagy beépített), megfelelő hegesztőpisztoly, Co huzalok, reduktor és gázpalack (ARGON/CO2 80/20%). A Co huzal a hozaganyag, amit a hegesztőpisztolyon keresztül a huzalelőtoló adagol. Az ívhez szükséges áramot a gép pozitív pólusához csatlakoztatott hegesztőpisztoly továbbítja az invertertől a munkadarabig. A testkábel a… Tovább »

A legegyszerűbb, leginkább elterjedt, legáltalánosabban használt hegesztési eljárás a bevont elektródás kézi ívhegesztés – az MMA hegesztés. Lényege, hogy a munkadarabok és a hozaganyag megolvasztására szolgáló hőt az elektróda és a munkadarab között keletkezett elektromos ív szolgáltatja. Az ívkeltő elektróda leolvad és a kötéshez hozaganyagot szolgáltat. A hegesztőívet és a hegfürdőt a környezeti levegőből és… Tovább »

Az inverteres hegesztőgépek először a hálózati feszültséget diódák egyenárammá alakítják, majd a félvezető elemekből felépített frekvenciaváltó 20…100 kHz közötti lüktetőfeszültséggé alakítja át. Ezt a feszültséget középfrekvenciás transzformátor csökkenti a megfelelő kis értékre. A transzformátor szekunder tekercséhez csatlakozik a diódás egyenirányító, ill. a simító fojtótekercs, amely a hegesztéshez szükséges egyenfeszültséget adja. A rendszer hatásfoka a többszöri… Tovább »

A normál ívhegesztés, mely váltóáramú és egyenáramú berendezés alkalmazásával egyaránt megvalósítható. A barkácsolók számára ez a legelérhetőbb. Védőgátas hegesztés (ívhegesztés folyamatossá tételének módszere) közismertebben “CO” berendezés alkalmazásával. Ponthegesztés (lemezek egymáshoz rögzítésének kiváló eszköze), általában járműipar által használt célkészülék segítségével. A lánghegesztés oxigén és valamilyen éghető gáz keverékének elégetésével nyert hő felhasználásával történik. Kisebb súlyú és… Tovább »

Az ömlesztő hegesztés a kohéziós kapcsolat létesítésének az a módszere, amelyben az alapanyagoknak a kötés helyével szomszédos kis részét helyileg egy közös fémfürdővé olvasztják és abba még esetleg egy harmadik anyagnak (a hegesztőpálcának vagy az elektródának) egy részét is beolvasztják, majd az így keletkezett hegfürdőt a kötést áthidaló varrattá dermesztik. Azt az eljárást, amikor nem… Tovább »

A hegesztés különálló szerkezeti elemként készült fémalkatrészek oldhatatlan kötéssel készülő összeerősítésére szolgáló művelet. A hegesztés mint oldhatatlan kötés, több száz éve ismeretes, igazi fejlődése azonban csak a 19. század végén kezdődött. Hegesztéskor a fémes alkatrészek összekötésére belső erőket, a fémek atomjait és molekuláit összetartó erőket használnak fel. Ezt a kötésmódot kohéziós kötésnek is nevezik. Hegesztéskor… Tovább »