Hegesztés

A kemény-és a lágyforrasztás megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik. A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt. Miután a felhasznált forraszanyagnál különböző elemekből álló ötvözetekről van szó, a forraszanyag olvadáspont tartománnyal rendelkezik, vagyis a tiszta fémekkel ellentétben nincs meghatározott olvadáspontja. A munkahőmérséklet a forraszanyag felsőolvadáspontjának közelében van. A… Tovább »

Elsősorban jelentős mechanikai igénybevételnek, ill. hőhatásnak kitett munkadaraboknál célszerű alkalmazni a keményforrasztást. A forraszanyag helyes megválasztása biztosítja a jó kötésminőséget, ezért fontos, hogy az olvadáspontja közelítse meg a forrasztandó anyagokét, de azokénál mindenképpen kisebb legyen. A forraszanyagnak nedvesítő hatásúnak kell lennie, forrasztásnál a munkadarabokon a kellő hőmérséklet elérésénél szét kell futnia. A forrasztás előtt feltétlenül… Tovább »

A hegesztőinverter a dinamikus tulajdonságát rugalmasan változtatni képes, ún. szabályozott áramforrás. Az inverteres (frekvenciaváltós) áramforrás reakcióideje megfelel a legtöbb fontos hegesztési folyamat frekvenciájának és időtartamának. A háromfázisú váltakozó áramot egyenirányítja és kellően simítja a hálózati egyenirányító modul. Az inverter (félvezető elemekből felépített frekvenciaváltó) az egyenáramot a hálózatinál lényegesen nagyobb frekvenciájú (több 10kHz) váltakozó árammá alakítja,… Tovább »

A kézi ívhegesztés hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt 100-150 év során. A kezdeti próbálkozások sikerein felbuzdulva az idők során a mérnökök egyre tökéletesebb és használhatóbb berendezéseket, valamint hozaganyagokat fejlesztettek ki. Bár manapság csak Magyarországon mintegy 50 különböző hegesztési eljárást különböztetünk meg (nem számítva a forrasztási eljárásokat), mégis a bevont elektródás, valamint a fogyóelektródás, tartozékok,… Tovább »

Forrasztópáka vásárlásánál érdemes végiggondolni, hogy milyen célra fogjuk majd használni az eszközt. Egy-két ezer forintért már kaphatók olyan elektromos pákák melyek nem tartalmaznak hőmérsékletszabályozó egységet. Ezek az egyszerűbb típusok alkalmi és nem túl finom javításokra alkalmasak. Ilyen fontos feladat például ha egy sodort rézvezeték végét szeretnénk bevonni ónnal. (Ennek egyébként több előnye is van; egyrészt… Tovább »

A bevont elektródás ívhegesztéshez szükséges energiát áramforrás szolgáltatja, amely lehet egyenirányító, transzformátor vagy generátor. A hegesztés végezhető egyenárammal vagy váltakozó árammal. Egyenáramú hegesztéskor az elektróda csatlakozhat az áramforrás negatív pólusához (egyenes polaritás) vagy a pozitív pólushoz (fordított polaritás). A hegesztőív bevont elektróda és a munkadarab között ég, megömlesztve a hegesztendő alapanyagokat és leolvasztva az elektródát…. Tovább »

Extra nagy látómezejű pajzs, DIN9-13-ig bármire használható a lánghegesztéstől kezdve a plazmavágásig. Napelem táplálás. Kiváló optikai besorolású filter (1-1-1-2). Rendkívül erős és könnyű héjszerkezet. 2 ívérzékelő szenzor, ami véd a kitakarás ellen. Automatikusan szabályozott sötétedés és világosodás, tartozékok, alkatrészek: automata hegesztő fejpajzs külső plexi OPTECH . Választható érzékenységi fokozat.... Tovább »

A hegesztés veszélyes munkafolyamat. Nem csak az áramütés veszélye miatt, hanem azért is, mert a forró fém és a salak égési sérüléseket okozhat; illetve az erős fény káros a szemre és a bőrre. Ezért fontos megemlíteni a hegesztés során használatos védőfelszereléseket, tartozékok, alkatrészek. Ezek használata nélkül akár komoly égés vagy szemsérüléseket lehet szerezni. Szem és… Tovább »

A forrasztás mindig egy, az alapanyagtól különböző, kisebb olvadáspontú anyaggal – forraszanyaggal – történik. Igen jól forrasztható valamilyen fémmel egy alapanyag akkor, ha a forraszanyag és az alapfém a forrasztás hőmérsékletén oldják egymást. Például a réz az ezüstöt oldja, így a réz ezüsttel jól forrasztható. Ezzel szemben sem az ezüst a vasat, sem a vas… Tovább »

A forrasztás alatt azt a kötési eljárást értjük, amikor úgy hozunk létre oldhatatlan kötést, hogy egy harmadik anyag, a forraszanyag, olvasztott állapotában kapcsolódik az összekötendő munkadarabokhoz. Jellegzetessége, hogy az összeforrasztandó anyagok olvadáspontjánál lényegesen alacsonyabb olvadáspontú forrasz anyaggal diffúziós kötést hozunk létre. A diffúzió lényege, hogy az összeforrasztandó anyag és a forraszanyag atomjai kölcsönhatásba lépnek egymással,… Tovább »