Hegesztés

A kemény-és a lágyforrasztás megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik. A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt. Miután a felhasznált forraszanyagnál különböző elemekből álló ötvözetekről van szó, a forraszanyag olvadáspont tartománnyal rendelkezik, vagyis a tiszta fémekkel ellentétben nincs meghatározott olvadáspontja. A munkahőmérséklet a forraszanyag felsőolvadáspontjának közelében van. A… Tovább »

Elsősorban jelentős mechanikai igénybevételnek, ill. hőhatásnak kitett munkadaraboknál célszerű alkalmazni a keményforrasztást. A forraszanyag helyes megválasztása biztosítja a jó kötésminőséget, ezért fontos, hogy az olvadáspontja közelítse meg a forrasztandó anyagokét, de azokénál mindenképpen kisebb legyen. A forraszanyagnak nedvesítő hatásúnak kell lennie, forrasztásnál a munkadarabokon a kellő hőmérséklet elérésénél szét kell futnia. A forrasztás előtt feltétlenül… Tovább »

Forrasztópáka vásárlásánál érdemes végiggondolni, hogy milyen célra fogjuk majd használni az eszközt. Egy-két ezer forintért már kaphatók olyan elektromos pákák melyek nem tartalmaznak hőmérsékletszabályozó egységet. Ezek az egyszerűbb típusok alkalmi és nem túl finom javításokra alkalmasak. Ilyen fontos feladat például ha egy sodort rézvezeték végét szeretnénk bevonni ónnal. (Ennek egyébként több előnye is van; egyrészt… Tovább »

Míg lágyforrasztásnál az alacsonyabb olvadáspontú (150-200 °C) ón tartalmú forraszanyagok a használatosak, keményforrasztáshoz a magasabb hőmérsékleten olvadó (480-900 °C) hegesztőanyagok az elterjedtek. Munkálataink során, hasonlóan a hegesztéshez, a forrasztandó anyagainkhoz válasszunk forraszanyagot. A felhasználási terület az esetek többségében fel van tüntetve a pálca dobozán vagy a mellékelt ismertetőben. A legelterjedtebbek a réz, ezüst, alumínium alapú… Tovább »

A forrasztás mindig egy, az alapanyagtól különböző, kisebb olvadáspontú anyaggal – forraszanyaggal – történik. Igen jól forrasztható valamilyen fémmel egy alapanyag akkor, ha a forraszanyag és az alapfém a forrasztás hőmérsékletén oldják egymást. Például a réz az ezüstöt oldja, így a réz ezüsttel jól forrasztható. Ezzel szemben sem az ezüst a vasat, sem a vas… Tovább »

A forrasztás alatt azt a kötési eljárást értjük, amikor úgy hozunk létre oldhatatlan kötést, hogy egy harmadik anyag, a forraszanyag, olvasztott állapotában kapcsolódik az összekötendő munkadarabokhoz. Jellegzetessége, hogy az összeforrasztandó anyagok olvadáspontjánál lényegesen alacsonyabb olvadáspontú forrasz anyaggal diffúziós kötést hozunk létre. A diffúzió lényege, hogy az összeforrasztandó anyag és a forraszanyag atomjai kölcsönhatásba lépnek egymással,… Tovább »