Hegesztés

Az inverteres hegesztőgépek először a hálózati feszültséget diódák egyenárammá alakítják, majd a félvezető elemekből felépített frekvenciaváltó 20…100 kHz közötti lüktetőfeszültséggé alakítja át. Ezt a feszültséget középfrekvenciás transzformátor csökkenti a megfelelő kis értékre. A transzformátor szekunder tekercséhez csatlakozik a diódás egyenirányító, ill. a simító fojtótekercs, amely a hegesztéshez szükséges egyenfeszültséget adja. A rendszer hatásfoka a többszöri… Tovább »

A normál ívhegesztés, mely váltóáramú és egyenáramú berendezés alkalmazásával egyaránt megvalósítható. A barkácsolók számára ez a legelérhetőbb. Védőgátas hegesztés (ívhegesztés folyamatossá tételének módszere) közismertebben “CO” berendezés alkalmazásával. Ponthegesztés (lemezek egymáshoz rögzítésének kiváló eszköze), általában járműipar által használt célkészülék segítségével. A lánghegesztés oxigén és valamilyen éghető gáz keverékének elégetésével nyert hő felhasználásával történik. Kisebb súlyú és… Tovább »

Az ömlesztő hegesztés a kohéziós kapcsolat létesítésének az a módszere, amelyben az alapanyagoknak a kötés helyével szomszédos kis részét helyileg egy közös fémfürdővé olvasztják és abba még esetleg egy harmadik anyagnak (a hegesztőpálcának vagy az elektródának) egy részét is beolvasztják, majd az így keletkezett hegfürdőt a kötést áthidaló varrattá dermesztik. Azt az eljárást, amikor nem… Tovább »

A hegesztés különálló szerkezeti elemként készült fémalkatrészek oldhatatlan kötéssel készülő összeerősítésére szolgáló művelet. A hegesztés mint oldhatatlan kötés, több száz éve ismeretes, igazi fejlődése azonban csak a 19. század végén kezdődött. Hegesztéskor a fémes alkatrészek összekötésére belső erőket, a fémek atomjait és molekuláit összetartó erőket használnak fel. Ezt a kötésmódot kohéziós kötésnek is nevezik. Hegesztéskor… Tovább »